Bertényi Miklós Fűvészkert

A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő kép és sajátságosmikroklíma fogadja a látogatót.

Az 1960-as évek második felében az itt lévőgyertyán-, akác- és kocsánytalan tölgyállományok helyére

Eőry Gyulaerdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc-, duglasz-, erdei- és vörösfenyőállományokat telepítettek.

A munkákat először Mundi István, később Koncz Antalkerületvezető erdészek irányításával végezték el.

A területet a vadkárok megelőzéseérdekében bekerítették. 1978-ban dr. Madas László és dr. Madas András ötlete alapján

Bertényi Miklós és dr. Varga Gábor erdőmérnökök vezetésével kezdték meg aterületnek arborétummá történő alakítását.

Az állományok szélére különlegesdíszt (virág, őszi lombszíneződés stb.) adó fajokat telepítettek.

Az 1980-as évekbenmadártani tanösvényt hoztak létre. 1985-ben a FAO Erdészeti Szekciója hazánkbantartotta közgyűlését.

Ennek emlékét őrzik még ma is a tagországok küldöttei által ültetett fák.

Sétánk során számozott jeltáblákat követhetünk.

Az első táblánál állva választhatunk, merre kezdjük meg sétánkat;

a vadregényes Erdőanyai-szurdokba indulunk-e először, vagy a körsétára.

A kert minden évszakban más-és más képet mutat.

A tavasz beköszöntével az aranycserjék tömeges virágzása jelzi a lombfakadás kezdetét,énekes madarak dalától hangos az erdő.

Nyárra a madarak elcsendesednek,a fák lombja kiteljesedik, millió rovar zümmög mindenütt.

Ősszel a lombszíneződés újra látványossá varázsolja a kertet,még egyszer lángra gyújtva a lejtőket.

A téli havazás fehér némaságba burkolja a tájat, amelyből csak az örökzöldek állományai emelkednek ki.